A kép forrása: himalayanst.com

A világ legnagyobb hegycsúcsai azok, amelyek 8 ezer méter fölé emelkednek. Összesen 14 ilyen hegycsúcs létezik a Földön, mindegyik a Himalájában. Közös jellemzőjük az úgynevezett halálzóna megléte 7500-8000 méter körül, mely nevét onnan kapta, hogy oxigénpalack használata nélkül az itt tartózkodás az emberi szervezet fokozatos leállásához ezet (halált okozva). Számtalan 8 ezer méter fölé történő magassági csúcstámadás végződött gyors lefutású ödémás elhalálozással. A halálzóna kifejezést egyébként először egy svájci orvos bizonyos Edouard Wyss-Dunant használta 1952-ben The Mountain World című művében.

A halálzóna az Everesten. A kép forrása: LINK

Először 1950-ben indult hegymászó csapat egy 8 ezres csúcs meghódítására, mely az Annapurna volt. Maurice Herzog és Louis Lachenal 1950 június 3-án jutottak fel a 8091 métre magas Annapurna tetejére, mely a 10. legmagasabb csúcs Földünkön. Innentől megkezdődött sorra az összes 8 ezer csúcs meghódítása. Az 1986-os év volt az, amikor sikerült az addig lehetetlen: vagyis akadt egy hegymászó, a dél-tiroli olasz (de osztrák származású) Reinhold Messner aki mind a 14 db 8 ezres csúcsot meghódította. Azóta eltelt közel 30 év és ma már 29 ember mondhatja el ugyanezt. A magyarok közül Erőss Zsolt 10-et, Varga Csaba pedig 6-ot hódított meg. De lássuk, melyek azok a bizonyos 8 ezresek?

• Csomolungma (Mount Everest): 8848 méter
• K2 - Kína-Pakisztán: 8611 méter
• Kancsendzönga: 8586 méter
• Lhoce: 8516 méter
• Makalu: 8463 méter
• Cso-Oju: 8201 méter
• Dhaulagiri: 8167 méter
• Manaszlu: 8163 méter
• Nanga Parbat: 8126 méter
• Annapurna: 8091
• Gasherbrum I.: 8068 méter
• Broad Peak: 8047 méter
• Gasherbrum II.: 8035 méter
• Sisapangma: 8027 méter

A kép forrása: adda247.com

Közülük a legnehezebben megmászható a Nanga Parbat, ahol 20% feletti a halálozási arány a csúcstámadók között. Itt bizony nagy problémát jelentenek a technikailag nagyon nehéz útvonalak, a rendkívül meredek, néhol függőleges, így nehezen mászható jég- és sziklafalak, a gyakori lavinák, sziklaomlások és a rendkívül szeszélyes szinte vad időjárás is. Mindezekkel dacolva Erőss Zsolt és Varga Csaba egyaránt meghódították. A Nanga Parbat egyébként a Himalája hegyláncának legnyugatibb nagy tömbje, és itt a mászószezon jó egy hónappal később kezdődik, mint az Everesten. A szanszkrit eredetű Nanga Parbat nevet nagyjából csupasz hegyként lehet lefordítani.

Ami a Csomolungmát illeti: a serpáknál, vagyis a tibeti eredű Nepálban élő nomád népcsoport nyelvében és hiedelemvilágában az istenként imádott hegy neve annyit tesz: a „világ anyja”. A legmagasabb hegycsúcsot az európaiak számára Sir George Everest fedezte fel, akinek munkássága előtt tisztelegve nevezték el az addig Peak XV néven emlegetett csúcsot 1865-ben Mount Everestnek. 

A hatalmas hegy sok hegymászót kísérett már meg, akik egy része felkészületlenül indult meghódítására. Eddig több mint 309-en estek a hegy áldozatásul. A legtöbben (összesen 25 serpa) 2014 április 16-án az Everest déli oldalát az egyes és kettes tábor közötti szakaszon elérő lavinában hunyt el, amikor az útvonalon dolgoztak. Emlékezetes még az 1996-os tragédia is, amikor egy csúcs-közeli hóvihar miatt 8 hegymászó hunyt el az Everesten.

***

***

Szanszkrit nyelven vadzsrának, tibetiül dordzsének mennykő-jogarnak hívják, a dordzse jelentése még a kövek ura, a gyémánt, gyémántjogar. A tibeti buddhizmus alapvető szertartási eszközei közé tartozik.

A dordzse mint rituális tárgy a férfi princípiumot képviseli, az együttérzést és az örömöt. Hatása elektromos, yang. A Gyémánt Úton a megvilágosodott tudat elpusztíthatatlanságát jelképezi a gyémánt. .Az i. sz. VIII. század táján kerültek az első vadzsrák Indiából Tibetbe, s váltak a lámaizmus fontos kellékeivé. Egyes vallástörténészek úgy gondolják, hogy a régi vadzsrákat meteorit-vasból készítették, innen az a név: mennyei vas vagy mennykő. A mai dordzséket rézből vagy bronzból, illetve ezüstből vagy aranyból szokták önteni, de létezik kristályból kifaragott is.

A dordzsék többnyire két részből állnak, de léteznek egy és három részes jogarok is, sőt dupla dordzsék, azaz négyágú változatok. A dordzse minden részlete szimbolikus jelentést hordoz.

A kép forrása: mandala.hu

A dordzse középső része gömb alakú golyódísz, a Darmakaya ami a világ oszthatatlanságát szimbolizálja. Magába foglalja a Hum szótagot, amelynek három hangja az üresség végső igazságát reprezentálja. A gömböt két karika (gyűrű) fog közre, amelyek az abszolút igazságot jelképezik. A gyűrűkből nyílnak mindkét irányába a 8 szirmú lótuszok, amelyek a 8 bódhiszattvát reprezentálják. A 8 felső szirom, a 8 férfi bódhiszattvát, a 8 alsó szirom pedig a 8 női bódhiszattvát jelenítik meg. A felső szirmokat követi a hold és a napkorong, melyek a módszereket és a bölcsességeket, a relatív és abszolút igazság egyesülését reprezentálja. A korongoktól indulnak a vadzsra, vagy dordzse ágai, melyeknek alakja kard pengékre, vagy lándzsa hegyre emlékeztetnek. A 9 ágú jogar központi tengelye mellett 8 hajlított ág található, melyek a 4 fő égtáj és 4 köztes égtáj felé mutatnak mindkét végénél. Együttesen jelentik a 8 tudatosságot és a Nemes Nyolcrétű Ösvényt, amely Buddha tanítása szerint út a szamszárikus lét megszabadulásához.

A tibeti buddhizmusban leggyakrabban az ötágút használják, melynek közepén egy egyenes oszlop van, melyet négy-négy hajlított küllő vesz körül. A páros dordzse középső része egy golyódísz (gömb), ami két karikán (gyűrűn) keresztül kapcsolódik egy-egy nyolc szirmú lótuszhoz, amiből öt ág nyúlik ki gömbszerűen (egy középen, négy körülötte). A golyódíszről azt tartják, hogy a világ oszthatatlanságát jelképezi, a karikák az abszolút és relatív igazság szimbólumai, a nyolc szirmú lótusz pedig nyolc világkorszak nyolc bódhiszattvájára utal. A két ötágú gömbszerűség az öt elem szimbóluma, a jogar pedig egészében a férfias szilárdság, keménység, állandóság és egység megtestesítője a buddhizmusban. A jogart és a csengőt a tibeti szerzetesek szinte minden nap használják a szertartásokon. Ilyenkor a dordzsét a jobb kézben tartják, a csengőt a balban, de csak az ujjakkal, nem egész tenyérrel. A csengő hangja kíséri az imákat, többféle csengetéssel, aminek szigorúan meghatározott szabályai vannak a vallásos szövegek mormolása 

***